iskolaHétfőtől a sajtóhírek szerint helyreáll Ukrajnán keresztül az orosz gázszállítás. Az ukrán-orosz gázvita, a bizonytalan gázutánpótlás, a januári hideg, a növekvő fűtési költségek, az oktatási intézmények fenntartóit, vezetőit és a magyar politikai elit figyelmét az oktatás felé fordította.  Most azonban nem az új pedagógiai törekvésekről, az integrációról, a tanulói óraszámokról, a pedagógusok fizetéséről, a közoktatás finanszírozásáról vitatkoztak, hanem arról, hogy ki, mikor, mi okból, hogyan rendelhet el tanítási szünetet a rendkívüli hidegre és a csökkenő gázkészletekre hivatkozva. 


Gyűjtsük össze három pontban! Hogyan bontakozott ki a vita a rendkívüli tanítási szünet elrendeléséről?

  1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács a gázellátás biztonsága miatt döntött úgy, hogy 2009.01.10. szombat mégse lesz munkanap. Helyette március 28-án kell dolgozni, közölte a kormányszóvivő szerdán.
  2. A miniszterelnök a javaslatát azzal indokolta, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint péntek és szombat is az egyik leghidegebb nap lesz ezen a télen, és ez a szokásosnál magasabb gázfelhasználást eredményezhet. Az Index internetes újság értesülései szerint a gázkrízis miatt hétfőtől háromnapos szünetet rendelnek el a 18 fideszes vezetésű megyében a megyei önkormányzatok által fenntartott középiskolákban, jelentette be Ódor Ferenc (Fidesz), a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
  3. 3. 2009. január 9-én, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Dr. Szüdi János közoktatási szakállamtitkár) tájékoztatót adott ki a rendkívüli tanítási szünet elrendelésének feltételeiről, melyet az alábbiakban idézünk:

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható vagy intézkedés elmaradása jelentősé veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell [Kt. 54. § (1) bekezdés].

Rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve a Főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - köteles beszerezni az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek a véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert [Kt. 91. § (1) bekezdés d) pont].

A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet pótolni [Kt. 52. § (16) bekezdés]. A többletmunkából eredő költségek a munkáltatót terhelik.

A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell [Kt. 41. § (5) bekezdés].

A jelenlegi - gázszolgáltatással összefüggő - helyzet a rendkívüli szünet elrendelését nem indokolja.

Hogyan csökkenthetik a közoktatási intézmények fűtési költségeiket?

Az elmúlt időszakban különösen a hátrányos helyzetű térségek, illetve az intézményi-és kistérségi társulások iskolái jelentős korszerűsítésre is felhasználható forrásokhoz jutottak az Európai Unió társfinanszírozású programok nyertes iskolái -bár e projektek jelentős számban még nem zárultak, a korszerűsítési munkákat még nem végezték el-.

Aki nem társul arról feltételezi a jelenlegi közoktatás-politika, hogy fenn tudja tartani intézményét, korszerűsíteni tudja azt, nincs szüksége a társulási, illetve a kistérségi iskolafenntartói társulás többlet-normatívájára.

Az általános iskolai, gimnáziumi, alapfokú művészetoktatással foglalkozó szegedi székhelyű Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, Mártonné Ritter Mária elmondta szerkesztőségünknek, hogy az iskolát fenntartó Dél-alföldi Táltosokért Alapítvány az elmúlt évek tapasztalataiból okulva jelentős összeget fordított energiatakarékossági beruházásokra, melyek keretében tetőszigetelést, fűtéskorszerűsítést végeztek, s a távhőszolgáltatótól függetlenítették fűtési rendszerüket.

 

Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola,  Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú  Művészetoktatási Intézmény Szeged 

TÁLTOS ISKOLA SZEGED - A DÉL-ALFÖLDI MAGÁNISKOLA