A Tálros Iskola tanulói az SZBK DNS-chip laborjábanLegapróbb részeire lebontva térképezi fel a betegséget az a DNS-chip, melyet a Szegedi Biológiai Kutatóközpont laborjában is használnak. Az eszköz működéséről és a kutatási eredményekről Puskás László, az MTA doktora mesélt az intézménybe látogató Táltos Iskola növendékeinek szerda délelőtt.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont épületébe látogattak szerda délelőtt a Táltos Iskola tanulói, ahol a génkutatás legújabb vívmányairól, valamint a szegedi kutatóközpont feladatairól hallgattak előadást. Puskás László tudományos tanácsadó, az MTA doktora a génkutatás sokoldalú felhasználásáról és a kutatási eredményekről beszélt a fiataloknak.

Genetikai dekódolás

“Számos tulajdonság, képesség van génállományunkba kódolva, melyek már születésünktől meghatároz minket. Nem csak a betegségekről van szó, hiszen ilyen lehet az intelligencia is, amely 70 százalékban genetikai alapú és örökölhető” – magyarázta Puskás László. Egy gép segítségével génaktivitási mintázat készülhet gyakorlatilag mindenről, embertől elefánton át egészen a körtéig. Ennek segítségével a legapróbb részletekig feltérképezhető az alany, egyes betegségek, vagy szervi funkciók kialakulását sejtszintre lebontva vizsgálhatóvá válik. A technikát a Gattaca című filmhez hasonlította, melyben az emberek genetikai állományát módosítva tették minimálissá a betegségek kialakulását. “A sejtek különböző funkciókat látnak el, ezek háttere nagyjából ugyanaz. Ami megkülönbözteti, és funkciójuk szerint állítja be őket, azok a gének. Különböző feladatra különböző gének aktiválódnak, melyek felpörgésével válnak azzá a szövetté, melyre szükség van. Ha a kiindulási folyamatokig vissza tudjuk vezeti a géneket, azok működését is megismerhetjük, vagy befolyásolhatjuk azt” – mondta a tudományos tanácsadó.

Sejtelmes vizsgálatok

Egy DNS-chip segítségével elkészíthető ez a speciális térkép, melyeket a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban is vizsgálnak. “A hatvanas évek végén mintát vettek egy méhnyakrákkal küzdő betegből, majd ezt a sejtet laboratóriumi körülmények között tenyésztették tovább. A hölgy már közel ötven éve elhunyt, a sejtjéből azonban több száz tonna van szerte a világon jelenleg is. Ezek a vizsgálatok először a korai diagnózist, majd gyógyírt is jelenthetnek számos betegség esetében” – emelte ki Puskás László. Mint mondta, a technológiai fejlődés öles lépteivel, és a dollármilliárdokból gazdálkodó gyógyszeripari cégekkel nehezen tudják tartani a tempót, mégis igen sokrétű kutatással foglalkoznak. “Vizsgáltuk az omega 3 zsírsav agyra gyakorolt pozitív hatását, kutatásaink szerint ezzel megelőzhető az időskori leépülés is. A modern világ problémája ez, hiszen a régi, tanyasi nevelésű tyúkokban gazdagon előfordult ez a zsírsav – mégpedig a kukac miatt, amit a földből kihúztak. Vizsgáltunk emellett még szarvast is, melynek agancsa a világ leggyorsabban növő szövete. Az állat szervezetéből jelentős mennyiségű kalciumot von el, ami a csontritkulásban szenvedő betegek problémája, a kettőt összehasonlítva vizsgálhattuk a kórt” – beszélt a központ kutatásairól Puskás László. A Gattaca című film egykor távolinak tűnő jövőképe a professzor szerint már nem is olyan elérhetetlen...

 

Képek: http://www.taltos-iskola.hu/galeria/view/1#5712252511672673585/1

Forrás és további képek: szegedma.hu